Eljött az utolsó rész leírása is. Sokáig halasztottam, de ideje leírni, aztán kitörölni az emlékeimből végre. Szóval 2009 január 1-et írtunk. Náluk voltam, és ő extra bunkó volt velem és a testvéreivel is, meg mindenkivel. Próbáltam felvenni vele a kapcsolatot, de semmi. Kezdett már nagyon betellni a poharam vele, és jeleztem is neki, hogy mégegy közös év nem lesz, ha így mennek tovább a dolgok. Erre én persze köcsög voltam. Nagyon felhúzott, de aztán mondtam neki, hogy este miután hazaértem tőlük jöjjön skype-ra és akkor beszéljünk. Aztán várhattam, nem jött. Pedig telón felhívtak, mert valami szívás volt valami géppel amit tőlem kérdeztek meg, de még direkt szóltam is neki, hogy jöjjön fel legyen szíves. Nem jött. Ment a január, erre egyszer csak megcsörget. Visszahívtam. Nem megy a bluetooth fájl fogadása a PDA-n, oldjam meg. Mondtam neki ezt nem lehet csak úgy megoldani, majd rakok rá neki más ROM-ot. Megértette, aztán elköszönt aztán letette. Se délután fel nem jött, semmi. Akkoriban is volt blogom, azt napi szinten nézte hol a PDA-ról, hol a desktop gépről, de nem volt fent sem msn-en, sem skype-on. Aztán megcsörgetett megint, megint visszahívtam. Azt hazudta nekem, hogy egyik barátjánál van. Ez nem volt igaz, mert előtte nézte meg a saját IP címükről a saját PDA-járól a blogomat. :) Hiába, hazudni tudni kell, és ő ellenem nem ért semmit, mert én mindent tudtam róla annak ellenére, hogy ő került. :) Ekkor már tudtam, hogy szanciók lesznek. Az volt a baj, hogy Vodás hálózatba kellett hívni, és az én előfizetéses csomagom nem erre volt beállítva. Ő pedig úgy kezelte a telefonálást mint a skype-ot. Képes volt 20 percig játszani nekem szintin meg dumálni hülyeségekről annak ellenére, hogy mondtam inkább beszélgessünk skype-on, de nem. Nem tudta hol a határ, és 6000Ft lett csak ez a 2 hívásom... Dehát tűrni kellett, mert szerettem. Otthon volt, ott volt a net, feljöhetett volna skype-ra, de nem, inkább fizettetett velem. Ehh... Inkább hazudott... Telltek a napok, aztán ráírtam skype-on bátyjára, akiről kiderült, hogy exem ül ott. Ott ült a gépnél, de nem írt volna nekem. Nekem támadott, hogy mr pont meg stb. Lecsesztem, hogy bassza már meg. Aztán hívott telón, kinyomtam, megint hívott, visszahívtam. Üvöltöztem vele, hogy 2 hete baszik rám, ezt hogyan képzeli. Neki állt feljebb, hogy mikor hazajön a suliból, neki pihennie kell, meg nem ér rá, mert olyan elfoglalt. - persze bátyja elmesélte, hogy igazából TV-t néz, és baszogatja a családot, ennyi a tevékenysége - Hát mondtam bassza meg magát, hagyjon békén. Mondta majd keres, mondtam ne keressen. Mondta, hogy majd ő tudja mit kell tenni aztán kibékülünk. Mondtam kötve hiszem. Kicsit durván felhúzott már ez a leszarós stílus. Nem tudom hogyan képzelte, hogy csak úgy bűntetlenül leszarhat. Ment előre az idő, aztán mégegy telefon volt, akkor meg lecseszett, hogy miattam lement 50Ft neki a kártyájáról!!! Még arogánsan baszogatott, hogy neki költenie kellett rám és akkor hű meg ha. Igazából a 6000Ft-os telefonszámla az nem számított neki, de mikor az ő balfaszsága miatt felveszi a hangposta és egy picike egység lemegy arról a szaros feltöltőkártyáról, akkor neki áll feljebb. Úristen... Mai napig felhúz ha rágondolok. Szóval vettem egy 70-es telót miatta, amit egyszer sem használtam arra amiért vettem. Az ügy úgy folytatódott, hogy még arra is volt ideje, hogy átszabja a myvip profilját, de msn-re nem jött fel. Felhúztam magam, felmentem msn-jére, és tiltva voltam. Na itt elpattant a cérna, és elhatároztam, hogy kidobom, mert most aztán elég volt belőle. Előtte még tettem egy próbát. Lássuk: beírtam a blogomba, hogy találkozóm lesz egy másik fiúval, és talán össze is jön valami. Elolvasta, mert egyből folyamatosan hívogatott, kinyomtam. Aztán végül felvettem. Hívott fel skype-ra. Aztán beszéltünk. Kiderült, hogy angolra ment. Anno hülyének voltam titulálva, mert szerettem az angolt. Én hülye vagyok, utálja az angolt. Aztán a sors úgy hozta, hogy angol szakra ment. Én kiröhögtem, hogy persze lehetett engem hülyének nézni, de most persze ő a fasza meg a menő. Erre nem szólt semmit. Megbeszéltük, hogy találkozó. Eljött a találkozó napja: jött, de furának tűnt. Mondtam neki szeretnék elmondani neki valamit. Mindent elmondtam neki, és még ő húzta fel magát. Ökölbe szorította a kezét, hogy hogyan képzelem azt, hogy kémkedek utána. Mondtam: mert ő hogyan képzeli, hogy letiltogat? Nem is voltam letiltva - mondta. Mondom de igen, hiszen láttam. Jó akkor ennyi. - mondta Jó akkor ennyi, mondtam. Hello, és elsétáltam a kocsihoz, ő meg egy másik irányba. Aztán odaértem az autóhoz, visszanéztem, ott állt és nézett. Visszamentem hozzá (hiba volt), és mondtam miért tette? Mondott valamit, és elkezdett idiótán viselkedni, bunkózni. Mondta vigyem haza. Mondtam nem viszem haza. Akkor vigyem el az állomásra. Elvittem az állomásra. Útközben megkérdeztem tényleg akarod folytatni a kapcsolatot? igen! ez volt a válasz. Este jött msn-re, és 2 normális mondat után(érezhetően tűrtőztette magát) nekem támadt. Lecseszett, hogy hogyan volt pofám kémkedni utána. Mondtam így, neki meg hogyan volt pofája ezekhez. Mondtam dobjon. Mondta nem, mert nem tudja melyik a jobb. Ha dob, és nem szólok hozzá, vagy ha nem dob és akkor kémkedek utána. Mondtam dobjon. Semmiképpen sem fog dobni. Mondtam akkor dobom őt én. Mondtam beszéljük meg, de ő azt mondta majd holnap, és lement offline-ba. Utolsó csepp volt. Hívtam telón, hogy el ne merjen most menni, de lenyomta, majd kikapcsolta. Vége volt. Írtam neki 2 db sms-t. Szakítottam vele újra, most sms-ben. Eldöntöttem, véghezvittem. Néztem a kiírásait aztán 1 hónapig rejtve msn-en. Volt ott mindenféle... Aztán a sors úgy hozta, hogy feléjük mentem. Jött, örült nekem, mintha nem is lettünk volna soha rosszban, behívtam a szobájába, és ott beszélgettünk. Elérzékenyültem, és könnyes szemekkel megsimogattam az arcát, és adtam a fejére egy puszit. Ez volt az utolsó ami adtam neki erre az életre. :( Megkérdeztem mit akar tőlem? - nem tudom - Ez volt a válasz. Azt mondta vár skype-on, én pedig hazaértem, és felmentem. Beszélgettünk, jó volt, aztán aludni ment. Másnap már máshogy viszonyult hozzám. Aztán keddi nap volt, és mondta, hogy ideges. Mondtam neki, hogy akkor jobb ha nem is beszélünk akkor. - te tudod... - Én tudtam. Mondtam neki, hogy holnap (kedden) ! 2009 március 3 16:05 ! beszéljünk, mert szeretnék mindent úgy csinálni mint régen, és szeretném ha újra jó lenne a kapcsoltunk, mint régen. Azt mondta jó. Másnap megvártam, és 16:05-kor elkezdtem írni neki, hogy akkor felhívnám. Ne hívjam fel, mert ő rosszul érzi magát. Mondtam de szeretném felhívni. Akkor skype-on, ne ott sem. Akkor leírom. Jó, írjam le. Leírtam mindent szépen, hogy miért nem bízom már benne, hogy mi miért történt. Szépen mindent megfogalmaztam. Ő pedig ilyen negyed óra kihagyásokkal írt, de érezhetően el sem olvasta. Megkérdeztem bátyját, hogy mit csinál öccse. Kiderült, hogy játszik, Counter Strike-al. Pfff... Telefonálni nem tud mert rosszul van, olvasni nem tud mert rosszul van, de cs-zni lehet... A közepén jártam a mondandómnak mikor azt mondta megy. Mondom jó, hogy figyelsz.. "nem lehet elmenni? :@:@:@" Na leszúrtam megint, hogy miért nem figyel, és akkor nekem támadt. Engem meg kéne ölni mert buzi vagyok, én őt hogyan mertem megpuszilni stb. Elég volt, töröltem. Idióta volt már a srác teljesen. Ezek már csak foszlányok, de összejött valami cs-s csajjal akivel sosem találkoztak, és szakítottak 2 hét után. Legutóbb mikor beszéltem vele akkor öccsét köszöntöttem meg. Exem ölelgetett, megjátszotta magát, hogy ő normális, stb. Mondta béküljünk ki, de már nem leszünk úgy mint régen. Mondtam nem érdekel, nem(tanultam az előzőből). Búcsúzáskor elbúcsúztam tőle azzal, hogy változzon meg, és hazajöttem. Gondolom nem erre számított, vagy passz, de nem is érdekel. Többet nem szeretnék találkozni vele élőben, mert csak felesleges rossz érzéseket kelt bennem.

Szóval így jártam exemmel... Senkinek nem kívánom amit én ez alatt az egy év alatt átéltem... Senkinek :(

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.